<< vissza Csehétfalva honlapjára

VI. Orbán Balázs Honismereti Emléktúra
2012. július 10-14.

Két nap Csehétfalván a hatodik túránk előtt

1. nap
Csehétfalva - Etéd - Küsmöd - Szolokma - Makfalva
2. nap
Székelyabod - Nyárádszentimre - Seprőd - Nyárádszereda - Demeterfalva - Szentháromság - Szentgerice

3. nap
Gyalakúta - Bordos - Székelyszállás - Székelyvécke

4. nap
Magyarzsákod - Újlak - Alsóboldogfalva - Székelykeresztúr

87
Július 10-én, kedden, elindulunk.
A vendéglátó családoktól való búcsúzás után, magasra emelt vándorbottal, nemzeti és székely zászlókkal, irány Ijesztő Bükk. Egyenesbe vesszük a hegyet.
Megirigyeljük a pásztort és a teheneket, akik a hegyoldalból mindennap láthatják ezt a csodát: a Firtos és a Rez között, Főcseréje és Fenes közé szorítva ezt a kis, szívünkhöz oly közel álló falut. Középen a zsindelyes, dőlt torony, 1835-ből. Mellette a kopjafás, névtáblás iskola.
90
02
94 07
112
A Firtos
Ijesztő Bükk tetejéről, ahol egykor lármafa állt, jól látszik Firtosmartonos, Énlaka, Kobátfalva, de még Küsmöd is. Énlakán áthaladva, a Peszente (Pöcönte) tetőn leballagva, a szerpentineket egyenesbe véve, megérkezünk Etédre. Erről mondta a mesében az apa: „Fiam, e tied”. Mondogatjuk is egymásnak a mesét, több felé hallom: „A firtosi tündérúr osztotta fiai közt a birtokot. Itt én lakom. Ebből lett Énlaka. „E tied”, mondta, egyik fiának. Abból lett Etéd. Lova lába megsiklott. Abból lett Siklód. „Itt is van egy kis mód”- mondta. Ott lett Küsmöd. „Ez a kis mart honos”, mondta. Ott lett Martonos. Kicsi fia is megszólalt: „Apám, nekem is adj, ha akarsz.” Ott lett Atyha. „Fiaim, még szólok ma!”-abból lett Szolokma. Már annyit jártuk körbe a Firtost, hogy mindenki betéve fújja a mesét, ismeri a falvakat. Ma mégis más. Mert hamarosan elhagyjuk a jól ismert tájat, és átlépve az ismerős határt, vár a Kisküküllő völgye. De még van addig!
96
Etéden ebédelünk.
Dancs Alpárban nem csalódunk. Az óvodában szervezi meg nekünk a kiadós helyi specialitást: lucskos káposzta, pánkóval. Csak amúgy nyaljuk az újainkat.
Ebéd után bemegyünk hüsülni a református templomba.
A tiszteletesnek el kellett mennie, ezért a hátrahagyott templomtörténetet Grezsa Csaba ismerteti.
Aztán indulás.
100 103
De előbb felfújjuk a Kuti Domi szekerének kerekét. Haladunk Küsmőd felé, ámulva az épülő cigány paloták fényességén. Küsmödön ismét fújunk a kerékbe, de látjuk, már nem fogja kibírni. Domi ideges, ordít és belerúg a lóba. Pedig az nem hibás, a legyek miatt nem tud állni a hőségben.
Csak intünk a küsmödi Kőnek, aztán letérünk Szolokma felé. 
115
A faluba érve kifosztjuk a „magazin mixtet”, ahol talán soha nem láttak egyszerre ennyi embert. Itt ér egy meglepetés. Egyik ember felkiált:.
 „Én tudom, maguk kicsodák! Olvastam az újságban.
Maguk az Orbán Balázs Túra!”
Jól esik, hogy tudnak rólunk.
Egyik szomszéd ingyen megfoldja a kiszerelt gumit, és nagy csodálkozásunkra nem fogad el semmit. Vannak még derék emberek! De sajnos csak száz métert haladunk vele, ismét lapos.Így megyünk már Makfalváig. Vagy még így sem, mert a Kisküküllő hídján egy szisszenés, és a Kovács Karcsi szekerének bal elsője is megadja magát. Legalább a Szentpáli János szekerével nincs baj!
209
Makfalvára érve, elfoglaljuk az önkormányzat vendégházának szállásait.
Nekem új feladatom van: szerszámokat szerzek a jóindulatú szomszédoktól, hogy megcsináljuk a defekteket. Hálásan szorongatjuk a polgármester és alpolgármester kezét, akik megjárják Erdőszentgyörgyöt, hogy hozzanak nekünk két belsőt és egy külsőt.
Kétórai munka után, végre hazaindul a három szekeresünk, a két gyerekkel. Kicsit „ökörhúgyasan” haladnak, mert előkerült az otthonról hozott pálinka is.
De azért, Isten áldásával, éjfélre hazaérnek
118

Beszerzem a kenyeret, kiosztom a feladatokat, hamarosan vacsorázunk.
Néhányan panaszkodnak, hogy hosszú volt az út, a 25 km helyett 30-at mentünk.
De hamarosan mindenki elcsendesül.
Köszönjük, Urunk, hogy megsegítettél!

Négyen a szomszédos vendégház különszállását élvezzük. Önként vállalt „áldozatunk”megtérül. Soha nem derül ki az igazság!

"Makkfalvára a Kis-Küküllővölgy vásáros helyére értünk, mely helység már az 1567-ik évi regestrumban - 22 kapuval levén bejegyezve - tekintélyes községként szerepel; újabb időben nagyban emelkedett azáltal, hogy 1827-ben négy sokadalmat és hetivásár-jogot nyert, mely idő óta igen nagy fejlődésnek indult, s naponta halad azon hivatása felé, hogy e vidék városává nőjje ki magát. Már is több boltja van, nagyrészt cseréppel fedett házai csinosak, utczái rendezettek, piaczán pedig régi kicsiny temploma helyére 1866-ban oly szép és terjedelmes egyházat építettek, mely bármelyik városba is beillenék. Ily terjedelemben, ugylátszik, a jövő nagyobbodásra való számítással készült. De nem csak vásáros helye Makkfalva a vidéknek, hanem szellemi központja is, mert itten van az ugynevezett Wesselényi-iskola, melyben a vidék fiatalsága szellemi táplálékot nyer. Wesselényi-iskolának pedig azért neveztetik, mivel azt részben a nagy Wesselényi Miklós alapította. ...az iskola alapfala 1836-ban okt. 17-én letétetett, mire csakhamar elkészült a mellékelt képen látható csinos iskolaház, melynek homlokzatán joggal áll ezen jellemző felirat:
Adták a székelyek
Wesselényinek hazafiságáért
Szenteli Hazafiság fejtéséért
A Székely Nemzetnek
Wesselényi"

304
1870 körül ...
15
... és napjainkban
a kép forrása: www.makfalva.eu