<< vissza Csehétfalva honlapjára

VI. Orbán Balázs Honismereti Emléktúra
2012. július 10-14.

1. nap
Csehétfalva - Etéd - Küsmöd - Szolokma - Makfalva

2. nap
Székelyabod - Nyárádszentimre - Seprőd - Nyárádszereda - Demeterfalva - Szentháromság - Szentgerice
3. nap
Gyalakúta - Bordos - Székelyszállás - Székelyvécke

4. nap
Magyarzsákod - Újlak - Alsóboldogfalva - Székelykeresztúr


Július 11. Hajnalban meglesem a napfelkeltét a Siklódi Kő mellett.
Innen, Makfalváról más.
Dózsa Györgyre és székelyeire gondolok.
Reggel szalagot kötünk a templomba. Kis Károly református lelkipásztor felesége és leánya örömmel kötik fel a falu szalagját a vándorbotra. A tisztelendő Dévaványán van, évfolyam találkozón.

002

Neki, Abod felé!
123
127 A dombra felkapaszkodva, gyönyörűen festődik meg a hátunk mögött a falu. Ott, keleten őrködik a Siklódi Kő.
Amaz meg a völgy, ahol lecsurrantunk tegnap.
A völgy torkánál a hatszáz fős cigánytanya. A nyolcszázas magyar református mellé.


 Hamarosan meglátjuk az erdőn túlhaladva a falut: a takaros Székelyabodot. Megművelt szőlősök övezik, amelyek olyan meredekek, hogy szőlőkaró soraik égig érő létráknak tűnnek. Rendezett udvarok, szeretetteljes székely emberek. Kicsit megpihenünk a torony nélküli templom mellett.
129




136
Még egy hágó, ez már vízválasztó.


Beereszkedünk Nyárádszentimrére. Nézzük meg a templomot, javasolom. Régen nem jártunk katolikus templomban. A társaság jó része katolikus, hadd örüljenek! Hogy aztán, elhaladva a Szent Imre szobor mellett, kiderüljön a dombtetőn, hogy az egész falu református.
A tiszteletes pedig Grezsa Ferinek ismerőse…Lelkesen meséli a templom történetét… Én közben hálát adok az Istennek, hogy ide, a Nyárád völgyébe is eljutottunk.
151
155
Tovább haladva, egy ember könnyek közt szól:
„Hadd töltsek egy pohár pálinkát, jöjjenek be, mert 1940 óta nem hordozott itt senki nemzeti lobogót!”
Mi is nyeljük könnyeinket…
203
Seprőd után bevárjuk a társaság nagyját, szekérre parancsolunk minden hajlandó gyalogost, majd egy trappban elfoglaljuk Nyárádszeredát. Közben a Bekecst szemléljük, amint őrködik az itt élő székely nép álma felett. Megegyezünk abban, hogy Szereda megérdemel tőlünk egy zászlós felvonulást. Ehhez tartjuk magunkat.

Meg sem állunk a Csámborgóig, ahol meleg szeretettel várnak minket ebédre.
Mint hajdanán a fogadókba a vándorok, behajtunk az udvarra a szekerekkel, és derekasan nekilátunk. .
231
176 Hamarosan megérkezik a helyi lelkész, Sándor Szilárd is.
Az otthonosság érzését hozza magával, amint bekarikázik biciklijén a vendéglő elé- mi, itt is itthon vagyunk! Ebéd után bemegyünk az unitárius közösség épülő templomába. Szilárd tiszteletes könnyekig meghatódva mesél a templomépítés örömeiről, gondjairól, a fejedelemválasztó (Bocskay) város múltjáról, jelenéről.
Örül nekünk, nehezen válik el tőlünk, segítőkész- elkísér Demeterfalva haráráig, onnan látszik már Szentháromság.
245
Gyönyörű gabonamezők közt keressük az utat.
Meghatódunk, hogy a felénk egyre általánosabb bokros táj után, mennyi szépen megművelt föld van itt. Csak ne lenne az ez az irtózatos kánikula!
A társaság elcsigázott már. Gyalogosaink is, akik fogadalmat tettek, hogy nem fognak szekérre ülni. Ezért, egy kis hideg víz keresés után, csak áthaladunk Szentháromságon.

Ehelyt van mai úticélunk: Szentgerice. Ahalyt lett.
188
A csoda vigye el azt a GPS-t. Állandóan rácáfol a szervező bizottság állításaira. A mai 25 km helyett 32-t mentünk. Szentgericén már nagyon várnak. Balázs Sándor tiszteletes és a falu hetek óta készül. Elosszuk a szállásokat, mindenki elmegy házigazdáival. De összegyűlünk a pompás vacsorához. A kultúrházban van ez, házigazdáinkkal közösen. Kemencében sült hús és pityóka, sörrel. Sok gonddal, szép nótával. A helyiek jóvoltából szeretettel és tortával köszöntjük a 10 éves Gergőt, aki példásan járta le az eddigi 62 kilométert.
De nem maradhat el a beharangozott Ady verseny sem. Meg is tartjuk méltósággal.
A helyiek sem maradnak le. A 90 éves Iszlai Bálint bácsi felteszi az i-re a pontot.
268
 Én a Sion-hegy alattal köszöntöm a társaságot.
Nem mondom senkinek, de egy kedves, II. éves teológus élményem kötődik össze e vers által a mai nappal, amikor néhány társammal megjavítottuk Dávid Ferenc dévai cellájának vasajtóját. Az akkor általunk szerkesztett lapban (Zizi) írtam egy cikket arról a zarándok élményről, amikor Déva hegyén éreztem a maihoz hasonló „Isten szagot”.


A fáradságtól már nem tudjuk, mit beszélünk…Egy hosszú nap, és egy szép este után, megérdemeljük a pihentető álmot.



A festői képet elénk táró Nyárád-völgyben Demeterfalvától Szentgericéig megtett utunk során mindvégig jobb felől láthattuk Nyárádszentlászló szemet gyönyörködtető távlati képét. Ezúttal nem kerestük fel, egy szép mezei úton elkerültük, de ízelítőként álljon itt egy kisebb részlet Orbán Balázs leírásából és az általunk is látott kép. Közel százötven év telt el azóta, és mennyi minden történt ...
"Homályos néphagyományok szerint, hol most az említett ódon templom fekszik, ott egy szent László király által alapított kolostor állott volna, sőt az említett egyházat is még azon kor műemlékének tartják, s végre állítják, hogy a kolostor közelében keletkezett falu is onnan venné nevét ...
A templom tornyát fölemlítvén, csakis alsó belosztályát írtam le, pedig annak külszerkezete is figyelmet érdemel, merthogy védelmi czélokkal egybekötött zömtorony (donjon) volt, kétségtelenné lesz roppant tömör, ölesnél szélesebb falai mellett az által is, hogy feljárata egy a 2-ik emeleten levő kis csúcsíves ajtón át történhetett,melyhez elmozdítható lépcsőzet vezetett és vezet most is fel.
Felső részét a zömtornyoknál szokásos kiterhelő és az egészet körülfutó tornáczzat környezte, melynek kődobó üregein (Machicoulis) a közelgő ellenséget kővel, szurokkal lehetett pusztítani."
305
191