A honlap létrejöttét a NIK és az Ezer Nemzetség segítette. 
pici
Csehétfalva
cím

események
történet 
history eng
fényképalbum
levelezés
ajánlatok

Történet



Lőrinczi Tünde: A Csehétfalvi Unitárius Egyházközség története, 2000



Előszó az internetes változathoz

    Az egyházközség története egyben a falu történetét is jelenti, lévén, hogy az egész falu egy felekezethez tartozik, s egy nagy családként működik. Történetének megírására Lőrinczi Tünde tiszteletes asszony vállalkozott 2000-ben, válaszul az Egyházi Képviselő Tanács azon felszólítására, hogy a Milleneum emlékére írattassék meg minden egyházközség története. Mivel alulírott lelkész akkor Tarcsafalvára és Tordátfalvára is beszolgált, s azok történetének megírásával volt elfoglalva, nagy örömmel vette ezt a jelentős segítséget.
    Illesse köszönet azokat, akiknek munkája forrásként szolgált, s legyen számunkra a múlt ismerete, áldozatos munkája útmutatás a jelen és a jövendő útformálása számára.
Lőrinczi Lajos lelkész     


I. 1. Bevezetés

    "Énlaktól észak- keletre egy büszke csúcs emelkedik fel, szeszélyes idomú trachyt emelkedés, sziklái messze nyúlnak fel, tetőcsúcsán gyakran fellegek ütnek tábort, midőn lent napsugárban ragyognak a völgyek és az alacsonyabb bércek.(...)
    Ezen hegy,(...) nem más, mint a Firtos. ... Bajosan megközelíthető,... nem kis fáradtsággal juthatunk el a tetőcsúcsára. Fél Erdély terül el lábaink előtt, egy csomó hullámos hegysor, melyek mint háborodott óceánnak megdermedt hullámrétegei úgy terülnek el egymást követő és egymást átszelő párhuzamos láncolatokban. És e hegyek között száz, meg száz folyó és patak felragyogó ezüst szalagja....Száz és száz patak városokkal és falvakkal behintett völgyei, erdőktől árnyalt, naptól gyönyörűen színezett bércszegélyei mond tisztán látszanak. Itt-ott magas hegyormok, melyeket egykor büszke várak, a nemzeti nagyságnak és szent szabadságnak védbástyái koronáztak, melyek ezredévek nagyszerű eseményeiről beszélhetnek érthető némaságukban."1
    Ebben a tündérvölgyben található Csehétfalva. Az a falu, amely csendes szépségével váratlanul előtűnve az erdő lehajló lombja alól, megdobbantja az esztétikai élményre fogékony lelket. Az a falu, amely a maga ősi nyugalmával, évszázados mozdulatlanságával észrevétlenül belopja magát az idegen szívébe. Az a falu, amelynek lakói barátságos, szerető magatartásukkal azt a székely lelkületet tükrözik, amelyet oly nehéz ma már feltalálni....
    Nagyon megszerettem ezt a csodálatos kis falut. Ez az érzés, valamint a hála, hogy itt otthonra leltem késztetett arra, hogy ezt a munkát megírjam...

2. A faluról általában

    Csehétfalva Hargita megyében, a Nyikó mentén, a Firtos hegy tövében, erdőktől körülvéve, a Konyha patak mellett fekszik. Szomszédai: keleten Firtosváralja, nyugaton Tordátfalva, délen Tarcsafalva.
Nevének eredetéről két monda maradt fenn. Egyik szerint eredeti neve Cselédfalva volt. A firtosi várúr cselédei telepedtek ide s e település lassacskán faluvá fejlődött.2 A másik szerint mivel a település egy völgyben feküdt az ezt körülvevő erdők és ciheres helyekről Ciherfalvának nevezték.3
    Ez az elgondolás nem valószínű és mivel nincs tudományos alapja, ezért nem fogadható el. Mindkét név annyira tiszta fogalom és tisztán hangzó szó nyelvünkben, hogy az több százados használat után sem változhatott át oly gyökeresen. A legelfogadhatóbb Jakab Elek feltevése, aki a falu nevének gyökerét a székely nemekben és ágakban keresi s Csehérdfalvában állapítja meg.4
A falu neve a XV. századból származó peres iratokban többször szerepel, így Csehertffalva, Chiherfalwa 1585-ből, Chierdffalva, Chierffal 1590-ből, Csehertfalus 1596-ból, Chehértfalva, Cheherffalva a XVIII. század elejéről, Chehérdfalva a XVIII. század végéről. A mai nevét 1800 körül kapta.5
    A község keletkezéséről adataink nincsenek. Arra, hogy Csehétfalva már ősi település volt, történelmi adatok hozhatók bizonyítékképpen. A legrégebbi adat a faluról az első világháború idején elvitt régi harangon található évszám: 1481. Ezenkívül a már említett peres iratok is a falu ősi voltát igazolják.6


II. Az egyházközség

1. Az egyházközség kezdetei


    Az egyházközség keletkezéséről nincs adatunk. De az adatok hiányának ellenére, valamint a hagyományokra támaszkodva " biztosan állítható, hogy az egyházközség János Zsigmond uralkodása, illetőleg Dávid Ferenc vallásalapítónk és az első püspökünk idejében alakult, s a legtöbb egyházközségünkhöz hasonlóan úgy, hogy az egész község lakóssága templomostól egyszerre állott át az új hitre."7
    Ha valóban így is történt, hiteles adatok erre vonatkozólag nincsenek. A legrégebbi emlék, egy utalás az 1618- as évre, a Tarcsafalvi Unitárius Egyházközség levéltárában található, az 1803-ban nyitott protocollum 19. lapján.8
    Az első írott emlékek az 1640-ben írt egyházközségi rendszabályok, valamint az a szerződés is, amelyet 1680- ban kötöttek, és amely szerint az egyházközség egy "bennvaló örökséget" vásáról atyhai Szakállas Pétertől, a papi telek növelésére. 9

2. Leányegyházközségből anyaegyházközség - önállósulás

    Ekárt Andor az egyházközségről írott történetében 10, úgy utal a Csehétfalvi Egyházközségre, mint a Tarcsafalvi Egyházközség filiájára, leányegyházközségére.
A bizonyíték, hogy az egyházközség valóban a tarcsafalvi egyházközség filiája volt a már említett 1803-ban nyitott protocollum 19. lapján van. 11 A bejegyzés az 1806-ban tartott esperesi vizsgálószék alkalmával történik, amikor tek. Pálffy Ferenc úr átadja a kurátorságot tek. Pálffy Dénes úrnak. Ebből az alkalomból: "Emlékezet tétetik arról 1mo Hogy az Eccla Levelei a Regestrum szerint meg vizsgaltatván találtatott egy Compositionalis melly költ anno 1618 \12 Tartsafalvának és Csehérdfalvának egy mástol valo el szakadásáról per Steph. Somosdi ut visotationem."
    Az utalás azt bizonyítja, hogy Csehétfalva a tarcsafalvi egyházközséghez tartozott, annak filiája, leányegyházközsége volt s 1618- ban anyásíttatott.


III. Hívek és lelkészek

1. A lélekszám alakulása


    A falu lakosságának lélekszámára vonatkozó legrégebbi adat az 1721- ben készített Mária Terézia-féle összeírásban maradt fenn. Eszerint Csehétfalván 26 adóköteles családot írtak össze. Mivel ezek az adatok lélekszámot nem közölnek és ebből a felmérésből kimaradtak a szegénységük miatt adóval meg nem rótt családok is, Dr. Molnár István az erre az időre vonatkozó átlag lélekszámot veszi Erdélyből és Csehétfalva lakóinak számát mintegy 200 körülire becsüli.13
A fenti adatokat erősíti meg az  1784-1787- es első hivatalos Magyarországon tartott népszámlálás is.
    Az 1789-es évben tartott, Lázár István püspök vezette Generális Vizitáció létszámfelvétele szerint:
"Cselédes Gazdák és  Özvegyek      66
Az élő Gazdáknak Feleségeik          50
Mindkét Nembeli Magzatok            98"
Így "Minden lelkeknek száma Nro 214." 14
    1869- re a lakosság száma 406- ra emelkedett s ettől kezdve állandósul a 400 körüli lélekszám egészen a kollektivizálási évekig.
    1993 dec. 31-re a lelkészi jelentés kimutatása szerint a lélekszám 219- re zsugorodott, ami a falu elöregedését eredményezte. Ezt a szomorú tényt a máig is tartó kényszerű okok miatti elvándorlás eredményezte. Mára már nemcsak az iskola szűnt meg működni, de a faluból annyira hiányzik a fiatalság, hogy a falu 95 %-a 60 éven felüli öreg. 2000 dec. 15- én a falu lélekszáma 165.

2. Az egyházközség lelkészei

1. G. T...................................................................  1688 - ban
2. Szent Péteri Sámuel15.........................................1693 - ban
3. K. Gálfalvi Mihály................................................1711 - ben
4. Szentkirályi János.................................................1722 - ben
5. Árkosi Ferenc.......................................................1728 - ban
6. Szentmártoni (Kovács) Sámuel 16........................1737 - ben
7. Karácsonfalvi Ferenc............................................1728 - ban
8. Ürmösi (B. Boldizsár) János 17.............................1743 - 1748
9. Ajtai (Faragó) András..............................................?- 1752
10. Karácsonfalvi (Tóth) János.................................1752 - 1760
11. Sárdi István.........................................................1760? - 1770?
12. Vargyasi Boldizsár György
       vulga Molnár.......................................................1772 - 1803
13. Szentmártoni Szabó Mihály..................................1803 - 1834
14. Cseke István.........................................................1828 - 1837
15. Szabó Pál..............................................................1837 - 1852
16. Sepsikálnoki Bedő Lajos.......................................1852 - 1867
17. Kozma Tamás.......................................................1867 - 1896
18. Nagy Dénes...........................................................1896 - 1897
19. Ekárt Andor...........................................................1897 - 1932
20. Ifj. Ekárt Andor......................................................1932 - 1953
21. Benedek Gábor.......................................................1953 - 1969
22. Keresztes Sándor....................................................1969 - 1974
23. Szombatfalvi József................................................1975 - 1997
24. Lőrinczi Lajos.........................................................1999 -


IV. Az iskola

1. Története


    Lázár István püspök által tartott 1789-es vizitáció alkalmával feljegyzik:" a Papság Házán fellyül vagyon deszka fedél alatt borona fákból rakott házacska, lévén ajtaja fa sarkokkal és kilincsel, tüzelő hellye pedig kuptor vagy sövénből fonva, és két ablakai lanternából, benne pedig négy tzövekeken álló deszka hoszszu asztal. Mely Ház a tanuló Gyermekeknek Classisul szolgál."18   
    Ez az első, hiteles írott dokumentum a csehétfalvi iskoláról. Ugyancsak a püspöki vizitációs jegyzőkönyvekből tudjuk, hogy a vizsgálószék minden alkalommal nagy gonddal vizsgálja meg az iskolát, és figyelemmel kíséri a tanítást. Ha a tanulók távolmaradását tapasztalja, akkor utasítja a presbitériumot, hogy a szülőket kényszerítse kötelességük teljesítésére.19
    1808- ban az iskola épületét a vizsgálószék  egészen elpusztulva találja, "melynek újbavétele imponáltatik úgy penig, hogy ha a jövő visitatio hasonló ruinában találja, a poenalitast el nem kerüli."20
    1813- ban a vizitáció a "classis" készítésének ügyét az éppen jelenlévő tkts. királybíró, Mihály Jánosnak adja át, aki parancsba adja:"egy hónap alatt a classis megépítessék" Az iskola felépül.
    1866- ban elhatározzák egy új iskola építését az 1841- ben megvásárolt tanítói telekre. Az iskola 1873- ra készül el. 1878- ban az esperesi vizsgálószék utasítására az egyházközség faiskolát állít fel az iskola mellé, hogy a gyerekek a gyümölcsfa oltás és ápolás tudományát is elsajátíthassák.
    Lassan kezd megrongálódni az iskola épülete és az egyházközség úgy dönt- anyagi erőforrások hiányában, hogy az iskolát átadják az államnak. Azonban az állam csak új épületet hajlandó átvenni. Elhatározzák, hogy felépítik az új iskolát, de megtartják maguknak. 1910- ben a helybéli tanító, Erdős Mihály elkészíti az épület tervrajzát. Az E.K.Tanács jóváhagyja, Pákei építészmérnök javaslataival kiegészítve. Az új iskola helye az út mentén elhúzódó terület lesz. 1911- ben elkészül az iskola.     1911 okt. 11- én ünnepélyesen felszentelik és átadják. Az építés 5687.61 K.- ba került, melyből 2800-at az egyházközség bankból vett fel kölcsön. A nagy adósság miatt a vizsgálószék újra azt tanácsolja, hogy adják át az iskolát az államnak. Az egyházközség ismét másként dönt és megtartja azt.
    Az impérium változása után az új törvényre hivatkozva- mely értelmében egy tanító csak 50 gyereket taníthat- 1935-ben 16 gyereket, főleg a módosabb gazdák gyerekeit, átparancsolnak az állami iskolába. Az oktatás egyre nehezebb, megkövetelik, hogy idegen nyelven történjék, az iskola, a tanítók egyre nagyobb gondokkal küzdenek.
    1948-ban az iskola területét a rajta levő épületekkel, az azokban levő berendezésekkel együtt államosították. Ezzel Csehétfalván megszűnt a felekezeti iskola.


2. Mesterek, kántortanítók, kántorok

a.Mesterek, kántortanítók

    1842- ig nincs külön tanító, a gyerekek oktatását a lelkész végzi. Ugyancsak a lelkész végzi a kántori teendőket is. Az oktatás rendszertelen volt, mivel a szülők a fiúkat mezőgazdasági munkára fogták, a lányokat pedig nem küldték iskolába. A vizitáció igyekszik a szülőket ösztönözni, hogy gyerekeiket taníttassák. 21
    1841- ben az egyházközség elhatározza a "mesterség" felállítását.22 A templomhoz közel egy jószágot vesznek, hogy a lakásról és megélhetésről gondoskodjanak. Ezenkívül a hívek és a község 12 db. földet ajándékoznak.
    Az új tanító, Brók Zsigmond, 1842-ben foglalja el állását és végzi munkáját 1866- ig. Az őt követő tanítók névsora a következő:
    1. Brók Zsigmond........................................1842 - 1866
    2. Pálffy Sándor............................................1866 - 1870
    3. Gombos Mózes.........................................1870 - 1895
    4. Vajda Antal...............................................1896 - 1905
    5. Erdős Mihály.............................................1905 - 1912
    6. Pap Dániel.................................................1912 - 1946
    7. Szederjesi András......................................1946 - 1947
    8. Szőke András............................................1947 - 1948
    9. Lőrincz Erzsébet.......................................1948 - 1950
    10. Izsák Erzsébet.........................................1950 - 1951
    11. Tarcsafalvi Erzsébet................................1952 - 1954
    12. Kardalus János........................................1954 - 1955
    13. Miklós Balázs..........................................1955 - 1957
    14. Izsák Erzsébet..........................................1957 - 1985
    15.          Gizella............................................1985 - 1987
    16. Pap Jenő.................................................1987 - 1990
    17. Szombatfalvi Anna.................................1990 - 1997
    18. Deák Emese............................................1997 - 2000
        1953-1973 között a faluban óvoda is működött, aminek nyáron a mezőgazdasági munkák miatt napközi jellege volt. A gyerekek az óvodában étkeztek. Télen, amikor a szülők otthon tartózkodtak, csak egyszerű óvodaként szolgált.
    Óvónők voltak: Miklós Margit és Deák Ibolya.
    Az iskola államosítása után, az V-VIII osztályos iskola megszűnt, a tanulók először Tarcsafalvára, majd az ottani iskola  megszűnése után, Kobátfalvára járnak.
2000 szept. 1-től megszűnt az I- IV osztály is, így a gyerekek kényszerűségből a nagyszülőkhöz költöztek és Tordátfalvára, illetve Siménfalvára járnak iskolába. A helyzet rendkívül elkeserítő és kilátástalan. Félő, hogy az a pár fiatal család is elhagyja a falut, a gyerekeik jövőjének érdekében, akik még itt maradtak és eddig kitartottak.



b. Énekvezérek

    Az utolsó kántortanító, aki egy személyben tanító is volt és az egyházközségben az énekvezéri munkát is végezte  Pap Dániel volt.
    Az iskola államosítása után a tanító munkája elvált az egyházi irányultságú munkáktól, így az énekvezéri tisztséget csak az énekvezérek végzik. Pap Dániel óta a következő kántorok végezték a szolgálatokat:
    1. Deák Albert.................................................... 1962- 1978
    2. Deák Dénes.....................................................1979-
    Az 1978- as év énekvezéri munkáját közösen végezte Deák Albert és Deák Dénes. Az előző segített a fiatal Deák Dénesnek gyakorolni, megszokni az új teendőket.



V. Az egyházközség vagyona

A. Gondnokok

    Az V. fejezet első pontja azért a gondnokok, mert ők voltak azok akik az egyházközség vagyonát mindig is kezelték. A gondnokok sorrendje a következő:
    1. Szabó Mihály...........................................................1680
    2. Kováts András........................................................1693
    3. N. Kováts András...................................................1711 - 1712
    4. Ambrus Márton.....................................................1712 - 1715
    5. Györffy Mihály......................................................1715 - 1722
    6. Szabó István..........................................................1722 - 1725
    7. Balázs Tamás........................................................1725 - 1730
    8. Györffy János........................................................1730 - 1733
    9. Gotthárd István......................................................1733 - 1740
    10. Ambrus Miklós....................................................1740 - 1740 (szept.16)
    11. Kováts János........................................................1740 - 1743
    12. Szabó István.........................................................1743 - 1744
    13. Izsák Mihály.........................................................1744 - 1745
    14. Ambrus János.......................................................1745 - 1746
    15. Ambrus Ferenc.....................................................1746 - 1750
    16. Kováts Tamás.......................................................1750 - 1752
    17. Gotthárd Péter.......................................................1752 - 1753
    18. Albert József..........................................................1753 - 1756
    19. Györffy András......................................................1756 - 1757
    20. Szabó István...........................................................1757 - 1758
    21. Ifj. Gotthárd István.................................................1758 - 1759
    22. Kovács Tamás........................................................1759 - 1762
    23. Balázs János...........................................................1762 - 1764
    24. Izsák János.............................................................1764 - 1765
    25. Gotthárd Ferenc......................................................1765 - 1767
    26. Ambrus István........................................................1767 - 1768
    27. Szabó Péter................................................................1768 - 1769
    28. Györffy Ferenc...........................................................1769 - 1771
    29. Ambrus Gergely.........................................................1771 - 1780
    30. Ifj. Szabó István..........................................................1780 - 1783
    31. Gotthárd János............................................................1783 - 1785
    32. Ambrus Pál.................................................................1785 - 1789
    33. Györffy István.............................................................1790 - 1795
    34. Györffy János..............................................................1795 - 1796
    35. Pál Márton..................................................................1796 - 1799
    36. Albert István...............................................................1799 - 1782
    37. Gotthárd István...........................................................1802 - 1807
    38. Albert Ferenc..............................................................1807 - 1810
    39. Balázs Mihály.............................................................1810 - 1813
    40. Danka András.............................................................1813 - 1817
    41. Gotthárd Simon...........................................................1817 - 1718
    42. N. Gotthárd János.......................................................1818 - 1822
    43. Ambrus Mihály...........................................................1822 - 1826
    44. Ambrus József..........................................................1826-1829(meghalt)
    -- helyettes gondnok Ambrus János egyházfi 1829- ben
    45. Ambrus János.............................................................1830 - 1835
    46. Balázs Mihály.............................................................1835 - 1838
    47. Albert György.............................................................1838 - 1841
    48. Albert Zsigmond.........................................................1841 - 1844
    49. Kovács János...............................................................1844 - 1848
    50. Györffy Ferenc.............................................................1848 - 1851   
    51. Pál Mózes....................................................................1851 - 1856
    52. Izsák Gergely...............................................................1856 - 1857
    53. Ambrus József.............................................................1857 - 1861
    54. Balázs Mihály..............................................................1861 - 1862
    55. Ambrus Mózes............................................................1862 - 1863
    56. Gotthárd Mihály...........................................................1863 - 1866
    57. Albert László................................................................1866 - 1868
    58. Sófalvi Mózes...............................................................1868 - 1868
    59. Id. Kovács Mózes.........................................................1868 - 1870
    60. Györffy Mihály.............................................................1870 - 1871
    61. Balázs János.................................................................1871 - 1872
    62. Ifj. Ambrus József........................................................1872 - 1873
    63. Kerestély Tamás...........................................................1873 - 1874
    64. Albert György...............................................................1874 - 1875
    65. Id. Ambrus Pál...................................................................1875 - 1876
    66. Balázs Tamás......................................................................1876 - 1879
    67. Bálint Jakab.........................................................................1879 - 1881
    68. Izsák Péter...........................................................................1881 - 1883
    69. Balázs Mihály.....................................................................1883 - 1886
    70. Ambrus Pál.........................................................................1886 - 1888
    71. Bálint Jakab........................................................................1888 - 1889
    72. Kovács Zsigmond................................................................1888 - 1891
    73. Ambrus Ferenc....................................................................1891 - 1893
    74. Ifj. Ambrus János................................................................1893 - 1895
    75. Ambrus Miklós...................................................................1895 - 1897
    76. Izsák Lajos..........................................................................1897 - 1899
    77. Albert Mihály......................................................................1899 - 1900
    78. Kovács István.....................................................................1900 -1903
    79. Ambrus Mihály...................................................................1903 - 1905
    80. Bálint József........................................................................1905 - 1908
    81. Györffy János......................................................................1908 - 1909
    82. Balázs Mihály......................................................................1909 - 1913
    83. Albert József........................................................................1913 - 1917
    84. Györffy János.......................................................................1917 - 1921
    85. Osváth József.......................................................................1921 - 1923
    86. Szentpály János....................................................................1923 - 1928
    87. Deák Albert..........................................................................1928 - 1929
    88. Kovács Albert.......................................................................1929 - 1930
    89. Györffy Sándor.....................................................................1930 - 1933
    90. Izsák Ferenc..........................................................................1933 - 1937
    91. Id. Kovács Márton................................................................1937 - 1940
    92.  Balázs Mihály......................................................................1940 - 1945
    93.  Bálint Albert........................................................................1945 - 1948
    94.  Ambrus Gergely..................................................................1948 - 1951
    95.  Györfi Dénes.......................................................................1951 - 1953
    96.  Györfi Áron.........................................................................1953 - 1958
    97.  Kuti Domokos.....................................................................1958 - 1961
    98. Izsák Árpád..........................................................................1961 - 1963
    99. Kovács Sándor.....................................................................1964 - 1969
    100. Deák Ferenc........................................................................1969 - 1978
    101. Albert János a. ....................................................................1978 - 1984
    102. Györfi Ferenc a. .................................................................1984 - 1990
    103. Kovács Márton a. ...............................................................1990 - 1996
    104. Györfi Béla ........................................................................1996 -
    1891- ig a pénztárt a gondnokok kezelték. Ugyancsak ők kezelték 1914- től 1923- ig.23 A közbeeső időszakokban, akárcsak ma, a pénztárt az erre a tisztségre kijelölt pénztárosok kezelték.

B. Ingatlan vagyon

1. Belsőségek

a.1. A templom

    A régi templom építési idejére vonatkozó adatunk nincs. A legrégebbi adat a vizitációs jegyzőkönyvben lejegyzett felirat a régi templomból, amely arra vonatkozik, hogy 1631- ben javították a templomot.24 Vagyis jóval előbb építették. Ha figyelembe vesszük, hogy az első világháborúban elvitt harang az 1481- es dátumot viseli, akkor joggal gondolhatunk arra, hogy 1481- ben már létezett a templom. Igaz Orbán Balázs 25 azt állítja, hogy a harangot a tarcsafalvi egyházközségtől kapta Csehétfalva, de az előző fejezetekben tisztázódott, hogy a csehétfalvi egyházközség 1618- ban szakadt el a tarcsafalvitól. Valószínű, hogy a harangot a csehétfalviak vették, de mivel abból az időből semmilyen írott anyagunk nincs, így az igazságot nem tudhatjuk.
    Az 1789- ben írt vizitációs jegyzőkönyvben 26 találjuk a régi templom részletes, aprólékos leírását:
" Vagyon egy fundus a Falu szélin Napkelet felé egy Dombotskán, mely a Templom Hellye, (...) Levén ezen sasfákba rakott , sendélyes fedelű deszka kerítéssel vagyis czinteremmel körül vétetett Templom (...) Mely Fundusra fel járás vagyon egy  kis utzán köböl lépcsökre tsinált graditson egy felöll. más felöll pedig a kerteken kivül ezek és a Gothárd János szénafüve között a temetö uton. Vagyon itten a Czinterem előtt egy nagy árnyékos Hárs- fa. Két felölröl pedig a Czinterembe be- járást engednek két deszka ajtók vas sarkuak s fa Zárral valók, mellyeknek allya fa rostelyos, fedele pedig filegoria formara tsinálva sendelyes. benn pedig a Czinterem közepe táján vagyon kívülröl kö lábakkal erösitett régi Kö Templom sendelyes fedél alatt, melyben nap nyugat felöll való végén, vas sarku és záru zöld festékes rakott ajtón vagyon a bé- járás Négy szegü deszkás tornac alatt ebben ülö- székekis lévén; az ajtón pedig belülröl ezen írás vagyon: Tiszt. Predikátor tsináltatta A. 1772 ben. Mely egészen deszkás podimentumu Templomot világositanak három üveg ablakok fa foglalással készültek, egészen Menyezetes mely táblákra lévén osztva különbözö színü festéssel ekesittetett, melynek egy tablájan irva olvastatnak a Tiz Parancsolatok ezen alá- írassal: Ao. 1631. Die 14 Junii in Cseherdfalva. A más táblara pedig ezek írattak: Ad Cultum et Honorem Dei Opt. Max. ejusqe Filii Jesu Cxti. Hoc Templum renovatum restauratum omnimode, ex opere et industria Egregiorum virorum Stephani Szabó Micháélis et Thome Kováts emerici item Miklos et Georgii Gothard. A. D. 1631. in Mense Junii. Pictum vero a Petro Balási Moldovaiensi et Georgio Imre Papohio( Papolico ?). Gloria Deo, Venia reo. A Templom közepe táját erösiti egy kereken való borzás vagy kö arcus melyhez Nap- nyugatról ragasztva vagyon a Prédikalló Szék, felette lévö négy szegü asztal forma faszékes fedéllel melynek kerületin ezek vagynak irva: In Honorem et Laudem Unius veri Dei et Filii ejus Jesu Cxti, hoc Opus curavit fieri Minister hujus ecclae G. T. Anno D. 1688. Die Aprilis 14ta.     A Férfiak számára 18 az Asszonyokéra 16. boruló székek szolgálnak külön lévén a Papság széke. Vagyon az int Aecus óldalán vas sarkakon járó egy jegyzö Tabla három szegű. A Templom két végeiben két karok, egyik zöld, a más különbözö szinnel táblánként festett lévén ezekben belülröl a feljáras Graditsokon, es Ülések mindenikben három rendel; a felsöben pedig Egy Éneklö Pulpitus is vagyon és a  zöld szinnel festettnek közepin ezen írás: A. 1772 Ecclesia zelavit erigi Csehétfalvensis Unitaria, Curatore Gregorio Ambrus, Aedili vero Samuele Kováts, Choripratore Gregorio Thot existentibus. Kivül pedig a Templom mellett vagyon fából sendelyes fedél alatt készült Harangláb, az ebben levö két Harangokkal együtt."
    A templom tornyát 1776- ban megújítják. 1777- ben a templomot megjavítják és a karzatra deszkát vesznek. 1784- ben újracsinálják a cintermet és új ajtókat vesznek 1786- ban.
    A templomot 1801- ben Lázár István, a vizitáció alkalmával "oculari inspectione", "szomorú esetet okozhatónak" találta. Elhatározzák az új templom felépítését, de anyagi okok miatt évekig húzódik a dolog. Végül 1819- ben a tisztségtől kijön a végzés, hogy a régi templomot pecsételjék le, valamint az új építését kezdjék meg. Ez meg is történik, de az új templom helye a falu közepén lesz, nem a régi helyén.
    A régi jegyzőkönyveket felhasználva Ekárt Andor így írja le a templom építésének történetét: 27
    " Legelőször is téglát vettetnek A "felséges Guberniumtól kapott patentalis mellett 10 pár követek gyűjteni indulnak" A közelebbi ecclesiak faragott fenyő és cserfát adnak, a távolabbiak gabonát és pénzt. Torockó 5 drb. vasat. Az otthoniak- kiróvás szerint- meszet vesznek. A régi templomot lebontják, köveit berakják az újba. 1820- ban már lefedik, a Gotthárd János által ajándékozott új gombot rá ünnepélyesen felteszik. 1822- ben  a templom tornácát készítik el a hívek közt rendezett gyűjtésből. 1823- ban kivakolják, stakaturját elkészítik. 1824- ben készül el a magyaros dombormüvű mintákkal szépen diszített " prédikáló szék". Gotthárd István készítette 12 M forinttal. 1826- ban - bár még nincs befejezve- megkezdik benne az istentiszteletek tartását. 1827- ben új székekkel, padimentummal, karral és eleibe rakott cinteremmel látják el. Az alsó kart kék festéssel, virágosan készítik. Ezen évben a hívek körében háromszor is gyűjtést rendeznek. (....) 1829- ben végre teljesen elkészül ablakokkal, rostélyokkal felszerelve.
    (...) Így teljesül a hívek kívánsága. A szép, tágas, cseréppel fedett kőtemplom ott áll a falu közepén.
    A templom falai a rányomuló torony súlya alatt nemsokára ismét elhasadoznak. 1839, 1847, 1849, 1850, és 1864- ben sok költséggel és munkával kijavítják. 1866- ban az északi oldalon levő kőkarzatot lebontják s helyette fából csinálnak, egyuttal meg is nagyobbítva. 1868- ban alája cserfa oszlopot állítanak. 1874- ben veszedelmessé válik a falak repedezése. 1878- ban nagy költséggel kijavítják, kimeszelik, vassal a falakat összekötik, a templomi székeket kifestik, a szószéki koronát újraszínezik. 1911- ben a templom falán és a fundamentum mellett nagy repedések támadnak.
    1928- ban közmunkával újrafedik. 1929- ben nagy költséggel teljesen rendbehozzák."
    1938 megjavítják a templom fedelét. 1950- ben kijavítják a templom mennyezetét, amelynek költségeit, 300 lej értékben Gothárd  Jenő fedezte. 1951- ben cserepet forgattak a templomon.
    1958- ban megjavítják a szószéket, 1960- ban új ablakokat tettek be és egyéb javításokat is végeztek. 1964- ben újra a templom fedelét szedik rendbe. 1968- ban Deák Albert lefesti  a templompadokat. 1969- ben lemeszelik a templombejárót. 1972- ben templomot. 1973, 1977- ben a templom fedelét javítják. 1981- ben újra megjavítják a templomot.
    1996- ban teljes javítást végeztek és dróthálót fontak az ablakokra.

     A templom hajójába 2 ajtón lehet bejutni. Az egyik a férfiak bejárása, a templom keleti oldalán, előtte egy kis kőtornáccal, két oldalán ülőhelyekkel, az ajtón ezen felírással: " Békesség a bejövőnek, üdvösség a kimenőnek. Ezen ajtócskát énlaki Ambrus Mihály csináltatta 1821- ben" A másik az asszonyok ajtója a déli oldalon, a torony alatt található, amelyen ez olvasható: "T. M.  Praedikátor csináltatta Anno 1772." A régi templomból hozatott ide.
     Mennyezete stakaturos, az oldalán felfutó oszlopok három mezőre osztják, amelyeknek sarkait dombormüvű, magyaros, tulipános díszítések ékesítik. A középső mezőn e- felírás olvasható:
 "Az egy igaz Istennek dicsőségére
és szt. fia az Úr Jézus tiszteletére
ezen szt. templomot építtette a
 maga költségén a csehérdfalvi unitaria
szt eklésia az 1823. dik évben" Alatta:
" Megujíttatott 1878- ban " Ezalatt:
" Dicsőség Istennek! Szenteljétek meg
magatokat, jertek az áldozatra.
 l. Sám. XVI.r. 5 vers." Majd:
"  II. szor újítatott 1929- ben
III.szor ujitatott 1960- ban.
IV. szor 1981. V. 1996 ban."
     Padlózata deszkás. A két végében két karzat van. Az északi végében lévő karzaton van az orgona. Előtte a karzatról egy terítő lóg le, ugyanabból a bársonyból készült, mint a szószéken, rajta a felirat:  „Dicsőség Istennek!" Ezt tulipános hímzés fogja közre. Magán a karzaton egy dátum: „1864". A karzat elejét 8 db. 70 x 70 es kazetták alkotják, amelyek alapszíne kékesszürke árnyalatú és virágmintákkal díszített. A déli karzat szintén kazettás. Itt is 8 db. 80 x 80 as kazetta van. Közülük hétben virágminta, középen pedig egy feliratos:
    " ujittatott
           I.
    1878
           II.
    1968. "
     Nyugati oldala közepe táján áll a magyaros, tulipános, pávafarkas mintákkal díszített szószék, fölötte koronával, tetején fehér liliommal díszítve, amelyet a község által ajándékozott fa árából, 1837- ben 250 forintért készítettek. A szószéken faragott foglalatban egy égő. Ezenkívül a szószéket egy piros bársony terítő takarja (hétköznapokon) ezzel a felirattal:
 " Legyetek az én követőim
Egy az Isten"
    Ez alatt kalászos, szőlőfürtös ovális keretben egy kehely, alatta felírás:
" 1968
    Ajándékozta:
    Deák Albertné. szül. Kovács Ilona"
    A papi szék szintén kékes szürkére festett. Az ajtóján virágdíszítés. A papi szék hátán a már említett vörös bársonyból egy terítő, amelyre felül egy tulipános, cseremakkos, gyöngyvirágos és szegfűs virágminta van hímezve, alatta ezzel a felirattal:
" Vigyázz a szolgálatra,
    melyre vállalkoztál
    az Úrban..."
    A papi széktől balra egy országzászló van. A 4 méteres piros-fehér-zöld zászlót a Budapesten szolgáló csehétfalviak adományozták az egyháznak 1942- ben.28 A kopjafás tartón lógó zászló közepén egy címer van, benne a hét piros vár sárga mezőben, fölötte a fekete turul szürke mezőben, jobbján a sárga nappal, balján a fehér holddal. A címer körül, alól és felül félkörben ráhímezve felirat:
" Ne hagyd elveszni
Erdélyt Istenünk"
A zászló alján minden színcsík egy- egy háromszögben csúcsosodik ki, piros/ fehér/ zöld színekkel rojtozva, és mindenik háromszög végén egy-egy bojt szintén nemzeti színekből fonva. A fehér csík alján egy felírat található hímzéssel:
" A felszabadulás emlékére
A Budapesten lakó
Csehétfalviaktól" Évszám sajnos nincs rajta.
    A papi széktől jobbra a falon egy emléktábla van elhelyezve a II. vh. hősei számára. Cserefa keretben 2 db. fehér márvány 80x120 as. A táblán felül két szomorúfűz ág van rávésve, keresztbe, alatta az évszámok: 1940- 1945. Mindez arany színnel. Alatta fekete betűkkel a hősök névsora következik:
Ambrus Áron
Albert Mihály
Balázs Dénes
Balázs Lajos
Benczédi Zsigmond
Kovács József
Kuti Albert
Kuti Ferenc
Kuti Mihály
Simó Sándor
Tamási András
Gidáli Miksa
    Legalól ugyancsak fekete betűkkel a következő felírat:
"Virágot hajt a véráztatta rög..."
    (Az I. vh. hőseinek emlékműve a főutca templomon aluli részén található. 1936-ban állíttatta az egyházközség, jelentős aranykönyvi adakozással.)
    A szószékkel szemben az úrasztala. Faragott, díszes, négyszögű asztal.29 Ettől jobbra egy fadobogón az orgonát helyettesítő elektromos orgona. Mellette egy díszes faragású, 1,60 m magas, álló énekvezéri tábla számokkal.
    A padok a már említett kékes szürke színre vannak festve. Elejük kazettás és virágdíszes, akárcsak a papi szék ajtaja és a hátsó padok háta a férfiak felől.
    A templom kívülről fehérre van meszelve. A torony mind a négy oldalára egy- egy óra van festve. A keleti oldalon középtájt egy négyszögletes keretbe foglalt felírat van:
    Épült
    1835- ben
    újitatott
    1878- 1929- 1972
    1981- 1996
    A templom kapuja egy faragott díszes kapu, amelyen kívül a virágminták között ez a felírat van: Egy az Isten. Belül: Készült a II. falutalálkozó emlékére. Alább: DD 1996 aug. 17


a.2. A torony

    Ekárt Andor így írja le a torony építésének30 történetét:
    " A régi templomnak nem volt tornya. A harangok a templom mellett levő haranglábban voltak elhelyezve. Az új templom felépítése után elhatározzák a hívek, hogy tornyot is építenek. 1829- ben megkapják az engedélyt az építkezésre, sőt a gyűjtésre is. 20 ezer téglát vettetnek. A szomszédos községek: Firtosmartonos, Farkaslaka, Sófalva, Etéd cserefákat adnak, a zetelakiak állásnak való deszkát. 1831- ben hozzákezdenek az építéshez, de a meglévő anyagból, csak mintegy 3 német ölnyire tudják felemelni.
1832- 33- ban szünetel az építkezés, csak az előkészületeket teszik meg a további munkálatokra. 16 ezer téglát és 3 katlan meszet égetnek, melyhez a követ az ecclesia tagjai "messzünnen, mindenfelől" hordották össze. 1834- ben újra megkezdik a munkát s annyira elkészül, hogy csak a fedele hiányzik. Az ennyire elkészült torony veszedelmére vált a templomnak, mert, " roskadozásával magához húzta és két ablakok felett meghasította." 1835- ben rárakják a korondiak által ajándékozott szarvazatot, zsindellyel befedik, lefestik, a gombot rá felteszik. Ugyanezen évben a templommal együtt nagy ünnepély keretében felszentelik.
    1862- ben  egy kis elhajlása és hanyatlása tapasztaltatván, 1863- ban a keleti oldalához egy támaszfalat építenek, de a torony mindamellett is szemmelláthatólag hanyatlik. (...) 1870- ben elrendelik a harangok levételét, de ez csak 1874- ben, miután egy szakértővel megvizsgáltatták, történt meg. A temetőben felállított haranglábban helyezték el. Ekkor a torony belső oldalától a fundamentumon alól elhányják a földet s kivülről 4 szál 21 méteres hosszúságú fákkal megtámasztják. Az eredménye az, hogy a torony a templom külső szegletitől egy dm- nyi távolságra hajlott el nyugatnak, a belső szegletéhez pedig, ahol szintén " nagyszerű hézag" mutatkozott, a templomhoz visszanyomult. Mivel így a torony súlyiránya némileg közeledett a központhoz, 1876- ban a harangokat visszaviszik a régi helyükre. 1878- ban egy építész és egy főmérnök utasítására a fal mellé cserfa cövekeket vernek be a fundamentum erősítésére. E cserfákat az énlaki, pálfalvi, szentmihályi ecclésiák ajándékozták.
    1886- ra annyira lerongyolódik a fedele, hogy újrafedése halaszthatatlanná válik....s a zsendely mellett maradnak. 1888-ban a templommal együtt újrafedik s egy 2.80 m. magas új gombbal látják el.
    1908- ban újra kezd hajlani kifelé, a templom falait összehasogatja, fundamentuma mellett nagy nyílások keletkeznek. Alig javítják ki 1911- ben egy nagy vihar alkalmával a villám beleüt, az oldalán a fedélzetnek egy részét leszakítja, sőt még a templomban is kárt tesz. Az okozott károkat kijavítják. 1917- ben, a földrengés alkalmával a templomtól némileg elhajlik.
    1929- ben a templommal együtt teljesen kijavítják , kimeszelik.
    1938, 1967- ben megjavítják a tornyot , az utóbbi évben pedig villanyt is vezetnek. 1972- ben újrazsindelyezik a tornyot.

a.3. A kerítés


    A templom előtti kőkerítés egy részét 1830- ban készítik el, 1835- ben továbbfolytatják s 1836- ban fejezik be. 1841- ben új kapuval látják el. 1850- ben kijavítják, 1871- ben újrafedik. 1938- ban a kaputól északra lévő része leomlik. E részt teljesen lebontva, új fundamentumot ásva rakják fel.
    1935- ben kerítést készítenek a templom körül. 1951, 1965, 1972- ben megjavítják a kerítést. A már fent leírt és említett díszes, faragott kaput 1996- ban állították egy kopjafával együtt, amelyet Deák Dénes faragott és a millecentenárium emlékére állították.
    1999- ben bádoggal fedték be a kaput.


b. A lelkészi lakás és melléképületei


    A régi lelkészi lakás, valamint az azt körülvevő telek, melléképületek leírását a már említett 1789- ben írt vizitációs könyv őrzi: " ...vagyon más (fundus) t.i. a Parochialis fundus, sub nro Confesi prioris Popularis 30. lévén szomszédja egyfelöl a Pál Fiak jószága, más felöl pedig fiat.(?) Pálffi Dénes Ur Colonicalis jószága mely fundus részszerént Létz- más részben pedig sövény fedeles kertel vagyon be-keritve, melly személlyes Gazdákkal bizonyos méterek szerint lévén fel- osztva, ezek által proventaltatik kiki gondoskodván a maga részéről. Ebben bé menetelt engednek egy nagy bükfa deszka kapu, a mellette lévö fenyöfa deszka küskapuval vagy ajtóval együtt mellyeken belöl vagyon az Akol vagy külsö udvar, jobra a Csür két istállokkal, két felé nyilo két deszka Csür kapuval, s Csü:rös 32 kerttel együtt lévén ebben két asztag, lábalás s a kert mellett szilva- Fák ültetve. Ezen Csür- kerten kivül a közön vagyon egy élö vizü Kút mely közönségesen Beke Kuttyának neveztetik, a mellett pedig a Mezöröl jövö és a jószágon keresztül follyó Patak s ezen egy Hidatska, és ezen alól két felöll sertes hizlaló Ol és ugyan sertés kelesztö két kis Pajta a végiben lévö Árnyékkal együtt szalmás fedél alatt. A leírt külsö Udvarról a belsőben egy nagy és más kissebb ka:pu szolgálnak, mellyeken belöl egy köböl ki- rakott gémes Kut alább pedig és fellyül Veteményes kertek vagynak, egyik Létz, és a más sövény fedeles kertel lévén külön keritve. Ezen belsö Udvaron vagyon a Papság Háza háttal Napkeletre borona fából tornátzosan épitve sendelyes fedél alatt, bé- menetelt a tornátzban vas sarku és fa záru, a Ház:ban pedig vas sarku és záru festetlen ajtók szolgáltatnak, lévén a Háznak 3. Üveg ablakai fa- foglalással, mely Házba találtattak, egy zöld- mázas tüzelö kementze, egy Ládás asztal négy szegü, két Ládás Padok, egy festékes s más Pa:raszt fogasak fel- szegezve. A Ház elött vékon Pitvar melyböl jobra a Szép Házba fa sarkakon nyilik az ajtó, lévén ezen Háznak egy ablakotskája, fellyül felöl s vagyon két ablakos más kis Ház vagy Kamara, s ennek vas sarku s fa záros ajtaja vagyonbenne pedig egy paraszt Cserepes.Ezen le- írt Papság Házán fellyül, vagyon deszka fedél alatt borona fákból rakott Házatska, lévén ajtaja fa sarkokkal s kilintssel, tüzelö hellye pedig Kuptor, vagy sövénböl fonva, és két ablakai Lantornából, benne pedig nagy tzövekeken álló deszka hoszszu asztal. Mely Ház a Tanuló Gyermekeknek Classisul szolgál. Megint ahhoz közél va:gyon borona fákból sendelyes fedél alatt, zár nélkül valo ajtoval épült Sütö- Ház, lévén benne egy sütö- kementze. Ezen fellyül pedig a Templom Fundussáig szolgáló száp ujj- ültetett szilvás gyümöltsös kert vagyon, melynek külsö szegeletén lévö kis kapu enged ki- járásta Templom Fundussára."
    A régi papilak már annyira megrongálódott, hogy 1854- ben egy újat építenek helyette. De ez az épület sem bizonyult tartósnak, így 1892- ben egy új lakás építését határozták el. A lelkészi lakás további történetét Ekárt Andor munkájából ismerjük:33 "Az anyagot előre beszerzik. 1894- ben 33220 drb. téglát vettetnek, 1896- ban 126 véka meszet vesznek, minden iga- erővel bíró család 2/ 2 szekér követ s ugyanannyi fövenyet visz, elkészíttetik a tervrajzot, 1897- ben 10 ezer cserepet szereznek be, a közbirtokosság által ajándékozott fenyőfát a havasról közmunkával hazaszállítják. 1898- ban felépítik téglából a mai szép, mutatós 3 szoba, konyha, 2 kamra, nyári konyha és sütő, 2 pincével rendelkező papi házat. Nem éppen a régi helyére,(...) hanem délkeleti fekvéssel.
Az építkezéshez 1400 K. kölcsönt vesznek fel, amelyet 1900- ban róvatallal törlesztenek le. 1908- ban bádog csatornával látják el. 1911- ben a külső pincét és sütőt, azaz a padlót becimentezik.
    A csűrt 1802- 1804- ben újraépítik, 1869, 1874- ben újrafedik, azután javítgatják. 1916- ban elhatározzák egy új, a mai kornak megfelelőbb csűr építését. Az anyagot beszerzik. 1916- ban cserepet vesznek, a közbirtokosság által ajándékozott 100 szál fenyőfát a havason levágják, kifaragják, hazahozzák. 1920- ban a br. Daniel Lajos úr által ajándékozott 8 szál talpnak való cserfa segítségével felépítik a két istállóból, (egyik istálló kettős) középen csürből álló szép csürt.
    Az 1789- ben leírt sertésól helyett 1867- ben építenek újat, amely elkorhadván 1890- ben egy új egy fedél alá épített szekérszín, istálló és sertéspajtákkal pótolják. 1929- ben egy tágas búzaszínt emelnek."
    1939- ben megjavítják a kemencét. Ugyanebben az évben lepadolják az ebédlőt, újrafödik az istállót. 1940- ben kútgárdját faragnak. 1945- ben megjavítják a búzaszínt. 1945- 46- ban kertet javítanak és újat csinálnak. 1948- ban hidat javítanak. 1950- ben elkészítik a hátsó tornác karját. Ugyanebben az évben kutat ásnak és kikövezik. 1951- ben kikövezik a konyhafeljárót.
    1952- ben a lelkészi lakás homlokzatát javítja meg Gothárd Jenő. Ebben az évben megforgatták a lakás cserepeit és kertet is javítottak. 1953- ban hídjavítás. 1954- ben kútágast állítottak fel, sertésólt készítettek, és szabályozták a patakmedret. 1958- ban kertet, padlásfeljárót és kéményt javítottak. 1964- ben új sütőkemencét készítettek. 1965- ben megjavították a nyári konyhát és a hidat. 1965- ben Balázs Mihály kúthengert készített. 1969- 72 kertet, hidat javítottak és kimeszelték a lelkészi lakást.
    1977- ben megjavítják a lelkészi lakást. 1979- ben kikövezik az árok híd- közeli részét és járdát öntenek. Ugyanebben az évben bevezetik a vizet a lelkészi lakásba és fürdőszobát építenek. 1982- ben elbontják a sütőházat. 1983- ban szeretetotthon és lépcső építése. 1984- ben megjavítják a papilakot és székely kötött kaput állítanak.34 1985- ben sütőházat és kemencét építettek közmunkával. 1987- 89 nyári házat építenek közmunkával. 1991- ben újrafödik a lelkészi lakást, míg 1996- ban teljesen megjavítják.
    1999- ben kerítést készítenek nyugat felől fenyődeszkából beton oszlopokra. Ugyanebben az évben kimeszelik a lakást, újrafedik a nyári házat és lépcsőfeljárót, zsindely helyett cseréppel, és elkezdik a lelkészi lakás átalakítási munkálatait. Ezek a munkálatok 2000- ben készülnek el. A lelkészi lakás egy vendégszoba valamint egy iroda helyiségével bővül.

c. Mesteri/ kántori lakás és melléképületei


    1842- ben jön a faluba az első tanító és foglalja el állását. A tanítói ház felépítésére azonban csak később kerül sor, és 1844- ben készül el teljesen.
1890- ben az alatta levő pince beomlik és elhatározzák az új ház felépítését. 1891- ben építik fel a 2 szoba, konyha, kamra, és pincéből álló tanítói házat.
    1843- ban épül a csűr szalmás fedéllel. 1872, 1881- ben újrafedik. 1911- ben egy újat építenek.
    1877, 1920- ban újraépítik a sertésólat.
    1929- ben búzaszínt építenek.
    1867- ben egy sütőházat csinálnak, 1893- ban újraépítik, 1923- ban a ház háta mögül eléhozzák.
    "1923- ban  az Ecclesia erdejéből 110 szál bükkfát levágva, kifürészeltetik deszkának s a belső emberi telkek köré új kerteket húznak."35
    1938- ban új kaput állítanak. 1942- ben kőből kanálist készítenek az udvarra. 1947- ben kerítést készítenek. 1948- ban újrarakják a csűr alatti kőfalat. Ezek az utolsó munkálatok, amelyet az egyház fennhatósága alatt végeznek ezeken az épületeken. Nem sokkal később az állam önkényesen kisajátítja az iskolával együtt a kántori lakást és a melléképületeket is. Mára csak a pincederék áll már a lakásból, a melléképületeknek nyoma sincs.


2. Külsőségek


    Az Ecclesia javait 36 az 1711, 1789, 1801, és 1839 es években a püspöki vizsgálatok alkalmával felvett jegyzőkönyvek sorolják fel. Ekárt Andor a már említett munkájában így ír a külsőségek állapotáról egészen az 1935-37-es esztendőkig:" ...a külső ingatlanokat sorolja fel (t.i. az említett jegyzőkönyv) dűlők szerint, a szomszédokat is mindenütt pontosan megnevezve. A külső ingatlanokban változások történtek, mert többen úgy adományoztak birtokot, hogy azt az utódok a kikötött árért kiválthatják, ami sokszor meg is történt. Ezek helyett az egyházközség, amikor csak teheti, újat veszen. 1844- ben a közhelyek és erdők osztály alá esvén, szép erdőt kap Fenes és Vágás nevezetű helyen. Ez erdő minden építés alkalmával nagy szolgálatot tett az egyházközségnek....
    1905- ben egy kisebb részére mintegy 20- 30 ezer fenyő csemetét ültetnek el.
    Birtokait az egyház 1924- ig háborítatlanul használta. Ekkor az állam 22 hold legelőt kisajátított és átadott a politikai községnek. Ezzel az egyházközség egyik jelentős jövedelmi forrásától esett el.
    Az egyházközségnek jelenben (kb. 1935- 38) 49 kat. hold és 708 négyszegöl birtoka van. Ebből az egyházközség használatában 20 h. 76 öl erdő, 3h. 1162 öl szántó van. A lelkész használatában 7h. 1133 öl szántó, 4h. 1503 öl kaszáló van. A tanító használatában pedig 5h. 1391 öl szántó, 7h. 261 öl kaszáló van. "
    Az erdők általános államosításakor elveszik az egyházközség erdeit.
    1962- ben az egyházközség földterülete a kollektív- gazdaság birtokába került. Ez alól kivételt egy 65 áras kert képezett, ami a lelkész használatában maradt.
    1991-ben az egyházközség összesen 7,3475 ha területet kapott vissza, amiből 2,5 ha kaszálót bérben értékesít. Az elszaporodott vadállatok, a közepes minőségű föld illetve a művelés magas költségei miatt csupán 40 ár szántót sikerült eddig bérbe adni. A jövedelem minimális, inkább a karbantartás a legfőbb szempont a kiadásnál. A 2000/1-es törvény alapján az egyházközség összes birtokait visszakértük, visszaadásuk még nem történt meg.

3. Temető


    A temető az egyházközség tulajdonában van, rendben tartását mindenkor a hívek végezték közmunkával.

C. Ingó vagyon

1. A harangok története


    1773- ban a püspöki vizitáció jegyzőkönyvében két harang szerepel:" Vagyon egy Kö Templom, igen regi, melly vagyon a Falun kivül Nap Kelet felöl a Temető hegyen, körülötte deszkabol valo Czinterem. E mellett egy Harang láb. Vagjon benne két Harang; a regibbiken az esztendő Szám így vagyon 1481 a több irás töllünk nem ismerhetö. A kisebbik Harang minden írás nélkül; öntetett az 1755dik Esztendöben. Láttatik rajta kereken két Lineaban Czifrázás."37
    Az 1789- ben felvett jegyzőkönyv leltárában38 még szerepel az egyik harang, amelyen az 1481- es évszám található, de a másik harang helyett egy új harangot találunk:
" Harangok
1. Egyik Nagyobb lévén Két Másas és 2. fontos, mellyen ezek olvastatnak: Ecclesie Unitariae Csehérfalvensis Sumtu Josepho Secundo, Anno Regri Secundo, 1782.
2. A más pedig régi kissebb, circiter talán 60 fontnyi lehet, mellyen lévö irás nem olvasható, az esztendö Szám pedig ilyen formán vagyon rajta: 1481"
    A két bejegyzés közé eső időszakban tehát egy harang nyomtalanul eltűnt és egy másik került ugyancsak nyomtalanul, az erre vonatkozó adatok lejegyzése nélkül annak helyébe.
    Ez a két harang szolgálja az egyházközséget egészen az 1900- as évekig. Közben a rejtélyes dátumot viselő harangon levő felírást Orbán Balázs megfejti. A felírat a következő:" O rex gle (gloriae) veni cum pace anno domi (domini) 1481"39
    A harangok további történetéről Ekárt Andor tudósít:" Ez ( az 1481- es évszámot viselő) harang 1907- ben elhasad. Az Erdélyi Kárpát Egyesület Múzeuma veszi meg 200 koronáért. Helyette még ez évben egy 413 kg- os nagy harangot vásárolnak 1000 koronáért. A hiányzó 800 koronát róvatalból pótolják. E harang csak 20 évig hívogatta a híveket a templomba. 1917- ben a hadvezetőség elvette háborus célokra. Új harangvételre csak 1929- ben kerül sor. A közbeeső időben az iskola csengettyűje pótolta a hiányzó harangot. Az elrevirált nagy harang helyett egy kisebbet, 204 kg- ost szereznek be 44 ezer leuval, amelyből 31 ezer leut a hívek róvatal utján adtak össze. E harang felírata:" Az egy Isten tiszteletére. A csehétfalvi unitárius egyházközség hiveinek áldozatkézsége. 1929."40
    Ma ez a két harang szolgája a csehétfalvi egyházközséget.

2. Az orgona története


    Az orgona történetét szintén Ekárt Andortól tudjuk:" 1841- ben készíttette az egyházközség a saját erején, pénztára megterheltetése nélkül, a földek terményeinek szaporításával és róvatallal. 1842- ben a megfestésére, aranyozására, ezüstözésére szükséges összeget adják össze. A két évi adakozás összege 628 fr. és 86 dr. s 17 véka, 10 kupa buza."41
    Javítására több ízben került sor. Így: 1850, 1866, 1879, 1889, 1903, 1931, 1947, 1948, 1959, 1961- 62, valamint az 1968- as esztendőkben.
    1992- ben külföldi segélyadományok eladásából villanyorgonát vásároltak, 120 ezer lej értékben és azt 1993- ban elhelyezték a mostani helyére, vagyis a szószék jobb oldalára.


3. Az úrasztala


    Ekárt Andor így ír az úrasztala fejezetben:
"Kettő van. Mindkettő fenyőfából készült. Az egyik egyszerű. Nincs használatban. A másik díszes. 1903- ban Tamási Áron ajándékozta. "42
    A mai használatban levő díszes, faragott úrasztala négyszögű. Négy sarkába szegfű, tulipános minta van, alól körbe a felirat: "Ajándékozta Deák Dénes 1985 IX. 29 Csehétfalva." A felirat alatt újra a tulipános minták sorakoznak. Az asztal lába szintén faragott.

4. Kegyszerek

Edények


Az egyházközség birtokában nincsenek kiválóan értékes edények.

   
b. Terítők, abroszok, szőnyegek

    b.1. Terítők, abroszok


    Ekárt Andor idejében a következő abroszok, terítők vannak: "Ma 5 szószéki takaró, 5 úrasztali abrosz, és 6 úrvacsorai terítő van".47
    A terítők száma mindig változik. Elkopnak, újakat adományoznak és a régebb használatosokat újakkal cserélik ki. Ezért mielőtt felsorolnám, hogy ma milyen terítők vannak az egyház tulajdonában felsorolom az 1906- tól vezetett Aranykönyvből az ide vonatkozó adományokat:
-- 1908- ban Szentpáli Jánosné szül. Ambrus Ilona egy db. saját hímzésű úrasztali len takarót adományozott. Értéke 20 K.
-- 1914- ben Simó ina és leánya, Berta egy meggypiros színű szószék takarót ajándékozott 100 K értékben.
--1919- ben Ambrus Tek. Tamásné egy keszkenőt adományozott, úrvacsorai kenyér vivésre.
-- 1926- ban Pap Dániel tanító úr neje szül. Nagy Róza egy db. úrasztali készleteket borító, fehér gyolcsból való- madeira és riseliő hímzéssel saját kezűleg készített, 6 cm. széles csipkével szegélyezett terítőt adományozott. Értéke 500 lej
-- 1928- ban özv. kobátfalvi Pap Dánielné asszony egy darab bordó színű úrasztali takarót ajándékozott általános használatra.
-- 1940-ben Szentpály Jánosné úrasztali közép- terítőt ajándékozott 350 lej értékben.
-- 1941- ben László Jánosné, szül. Török Mária és Tamási Andrásné, szül. Bakk Julianna egy úrasztali terítőt ajándékoztak az unitárius hitre való áttérésük emlékére.
-- 1942- ben a Mánik család ( Mánik Gyuláné: Gotthárd Livia) egy úrasztali terítőt, asztalközépre valót, szószéktakarót ajándékozott fehér színben.
-- 1958- ban adományokat szedtek és vásároltak egy fekete úrasztali terítőt
-- 1960- ban Albert Mariska egy horgolt terítőcskét adományozott 20 lej értékben.
-- 1964- ben Dr. Ciumpila Péterné (Arad) úrasztali horgolt terítőt adományozott 800 lej értékben.
-- 1968- ban Deák Albertné szószék, papi szék és az orgonára 1- 1 db. plüss terítőt adományozott 1300 lej értékben.
-- 1970- ben Ambrus Zsigmondné az Úrasztalára, papi szék, valamint a szószék támlájára 1- 1 plüss terítőt adományozott 1400 lejért.
-- 1999- ben Lőrinczi Tünde 2 db. fehér damaszt pohártörlőt adományozott
-- 2000- ben Deák Ferenc és gyermekei úrvacsorai terítőkészlet adományozott, amely a következő darabokból áll: 1 nagyobb méretű hímzett, csipkebetétes, fehér terítő, egy kisebb méretű ugyanilyen és egy műanyag fehér vászon terítőt a kelyhek alá.
    Mindezekből az adományokból és a régmúlt időkből a következő terítők maradtak ránk, amelyek még ma is megvannak, és amelyek nagy része ma is használatos:
1. egy piros bársony szószéktakaró48
2. a papi szék hátán szintén egy piros bársony terítő49
3. piros bársony terítő a karzaton50
4. egy piros bársony terítő az úrasztalára. Kalászos, szőlőfürtös, szegfűs mintával, körbe fehér rojtokkal. Rajta a felírás:" 1970. Ajándékozta Ambrus Zsigmondné, szül. Balázs Mária"
5. egy közép- csipke terítő kb. 25 cm- es
6. egy 1 x 1m- es négyszögű csipke abrosz
7. egy 50x50 cm-es keresztszemes varrottas az úrasztalán általános használatra
    Az úrvacsora osztáskor használatos kendők és abroszok:
1. egy fehér csipkebetétes hímzett terítő az úrasztalára
2. egy fehér négyszögű, kék- piros búzavirággal hímzett plüss abrosz az úrasztalára
3. egy fehér, plüss szószéktakaró sárga kalász és kék búzavirág hímzéssel. A felírás rajta: " Megemlékezésül. Mánik családtól. Bp. 1941"
4. egy fehér, plüss terítő a papi szék támlájára
5. egy fehér, hímzett, csipkés szélű kelyhekre való terítő51
6. két négyszögű damaszt abrosz a kelyhekre, fehér, magában mintás
7. 3 db., egy- egy araszos kehelyterítő. Kettő közülük négyszögű, keresztszemes, színes varrottassal díszítve, egy pedig kerek, fehér csipke terítőcske
8. egy ovális csipke terítőcske a keresztelői pohárra
9. egy zöld, gézszerű anyagból készült terítő az úrasztali felszerelés leborításához. Szélén 6cm- es festett vászon. Felirata:" Bálint Mihálj nője Bartalis Zsuzsánna Ajándéka Az Ur Asztalára takarot Vette Az 1866.dik Évbe. Négy sarkán két- két kék rojt van.
10. 3 db. terítő, úrvacsorai terítőkészlet52

    b.2. Szőnyegek


    Szőnyegekre vonatkozóan a következő bejegyzések vannak az Aranykönyvben:
-- 1957- ben adományokat gyűjtöttek templomi szőnyegre
-- 1972- ben a templomba egy nagy szőnyeget vásároltak 463 lej értékben
-- 1974- ben Deák Albertné és Györffy Albertné szőnyeget adományoztak a szószékre
-- 1985- ben újra adományoztak szőnyegre
-- 1996- ban Osváth Emma háncsszőnyegeket adományozott a szószékre 20000 lej értékben
    Ma a templomban a következő szőnyegek vannak:
1. a már említett háncsszőnyegek a szószéken
2. egy csíkos, színes futó a szószéken
3. 2 db. mintás kisszőnyeg a szószéken
4. 7 db. piros, hosszú futó a templomban
5. 2 db. nagy rongyszőnyeg. Az egyik zöldes, az orgona alatt. A másik piros mintás az úrasztala alatt.

c. Egyebek

    c.1. Vázák, edények

    A következő vázákat adományozták:
-- 1973- ban Égető Vilma, bukaresti lakos egy virágvázát adományozott templomi használatra.
-- 1989- ben Donighevichi Gizella adományozott egy vázát
-- 1992- ben a Csíkszeredában lakó Bod Lászlóné, szül. Balázs Ilus adományozott egy vázát
-- 1993- ban Buzogány Dénesné ajándékozott egy vázát
-- 1994- ben Dziviják Andrásné, szül. Sófalvi Irén vázát ajándékozott
-- 1999- ben Izsák Ildikó és családja adományozott egy vázát
    Ma a következő vázák találhatóak a templomban:
1. egy nagy, fekete padlóváza
2. egy virágmintás korondi padlóváza
3. egy kristályváza
4. egy üvegváza
5. egy fehér váza, amit 1999- ben adományoztak
6. egy fehér váza
7. egy barna, korondi váza
8. egy kb. 15 cm-es kicsi váza
    Az egyházközség tulajdonában van egy 100 személyes edénykészlet, amelyet Deák Albert és neje Kovács Ilona 8332 lej értékben adományozott az egyháznak 1982- ben. Azóta is használják, nagyobb rendezvények esetében. Ma az egyházközség kezeli saját pénztárából és a kiadott edények megszabott béréből pótolják a hiányosságokat.

    c.2. Ülőpárna

    A következő adományok voltak:
-- 1974- ben Deák Albertné és Györffy Albertné ülőpárnát adományozott a papi székbe
-- 1978- ban Deák Albertné adományozott ülőpárnát a templomba
-- 2000- ben Kovács Mártonné Irén 5 kg fésült gyapjút adományozott a saját kezűleg elkészített ülőpárnákba.
    Ma a templom nagy részében már minden padon ülőpárna van. Ahol pedig még hiányzik azt a közeljövőben fogja pótolni az újonnan beindult nőszövetség.

    c.3. Zászló

-- 1942- ben a Budapesten szolgáló csehétfalviak egy magyar országzászlót adományoztak53
-- 1935- ben egy gyászlobogót adományozott a Nőszövetség

    c.4. Gyászfelszerelés

-- 1942- ben szintén a Nőszövetség adományozta


D. Alapok


    Ekárt Andor munkájából tudjuk meg, hogy különböző alapok léteztek. Mivel az egyházközség vagyonának részét képezték, idézem azt:
    "Közalap-- 1875- ig külön alapok nincsenek, csak a közalap, amely nevet először az 1894.- i esperesi vizsgálat adja
    Tandíj alap-- 1864- ben Káli Nagy Sándor etédjárási duló 14 frt. os alapítványt tesz azzal a feltétellel, hogy az kamatozzék az iskola számára. Ez az összeg a kamatokkal lassanként növekedik. 1877- ig mint iskola alap, iskola pénz kezeltetik. 1877- ben átváltoztatják Tandíj alapra. Ez évben Balázs Mihály 6 frt-t ajándékoz növelésére s a az erdőn elárverezett csutakok árát is hozzácsatolják. Rendezik a tanitói fizetést. Elhatározzák, hogy az alap kamata tandíj címen mindig kiadandó a tanitónak. Ha a kamat nem ütné a megállapított 25, később 55 forintot, akkor az alap növelendő, hogy a kérdéses szöveg kifizethető legyen.   
    Magtár-- 1874- ben a vizsgálószék feljegyzi, hogy az egyházközségben még magtár nincs, de remélhető, nemsokára életbe fog lépni. A következő esztendőben 1875- ben meg is alapítják az ecclesia tagja által ajándékozott 2- 2 véka zabból. Összegyűl 141 véka zab, amelyből 66 vékát eladva, 74 véka marad meg magtári alapul. Szépen fejlődik, 1879- ben a vagyon már 334 véka. Ezen felbuzdulva ugyanezen esztendőben az ez évi törökbuza termésből megalapítják a törökbuza magtárt is. Mindkettő rohamosan növekedik. 1887- ben már 1688 véka zab és 661 véka törökbuza van a magtárban. De ez és a következő évben a torony fedésére egy részét eladják. Ettől kezdve csaknem minden évben adnak el a felmerülő- különösen építkezési- költségek fedezésére, míg végül 1898- ban, a papi ház építésére úgy a zab, mint a törökbuza eladatva, a magtár megszűnik.
    Orgona alap-- 1877- ben Balázs Mihály 12 frt.os alapítványt tesz az orgona kijavítására, ha arra nem szükséges kamatoztatandó, de el nem költhető. ( Ez később is megvan, adományok is jönnek erre az alapra.54)
    Kepemegváltási alap-- 1889- ben az esperesi vizsgálószék többszöri únszolására elhatározzák, hogy kepemegváltási alapot létesítenek, amelybe az egész-béres adjon 20, a félbéres 10, a vékások 4, a leggyengébbek 2 vliter zabot. Ezzel megindul. 1893- ban pénze is lesz azáltal, hogy az egyházközség Fenes nevü helye fű árát 25 frt- t az alapnak ajándékozza. 1900-ban id. Ekárt Andor helybeli lelkész 5 véka törökbuzát ajándékoz, majd 1902- ben 13 Hl. és 45 l- t. Ezzel a törökbuza magtár is megindul. Úgy a zab, mint a törökbuza és pénz szépen gyarapodnak 1908- ig, akkor azonban a presbitérium alapján," tekintettel arra, hogy tornyunk düledező félben van", átváltoztatják Torony alapra. Ma is ezen név alatt kezelik.
    Harang alap-- 1898- ban Vasas Ferenc jánosfalvi születésű, de idevaló illetőségű afia 5 frt- t ajándékoz az alapra. ( Később is adományoznak erre az alapra55)
    Arlington alap-- Arlington amerikai testvér egyházközség 100 $-t ajándékoz, amely ezen alap címen kezeltetett.
    Gotthárd János alap-- Gotthárd János az ő és családja sirkerte fenntartására 2000 lejt ajándékoz 1924- ben.
    Szabó Józsefné, szül. Györffy Eszter őszi úrvacsorai bor alap-- Nevezett 1930- ban 1000 lejes alapítványt tesz, hogy kamataiból az őszi hálaadó istentiszteleti úrvacsorához bor vétessék.
Mindkét alapot az alapítok akarata szerint kezelik."56


Vl. Az egyházközség 20. századi mozgalma

1. Egyletek

    a. Dávid Ferenc Egylet

    Ekárt Andor munkájából sokszínű és eleven képet nyerünk az egylet megalakulásáról, tevékenységéről, munkájáról:
" 1877- ben a lelkész és tanító vezetése mellett megalakul az Ifjúsági Önképzőkör. Ezen a címen 1896- ig működik. 1896 nov. 15- én egyházalapítónk, Dávid Ferenc halálának évfordulóján emlékünnepélyt, díszgyűlést tart és megalakítják a Dávid Ferenc Egyletet. Azóta rendszeresen munkálkodik. Hetenként 3 este tart összejövetelt a téli hónapok alatt, nov. 1-jétől ápril. 1-jéig. Ez összejövetelek műsorán szerepelnek: Írás, olvasás, számolás gyakorlása, a mindennapi életben használatos okmányok, űgyíratok ismertetése, elkészítése; egyházi, halotti, világi énekek gyakorlása; földművelési, állattenyésztési, gyümölcsészeti, méhészeti kérdések megtárgyalása; egyházunk történetének, napjaink életének ismertetése. Lelkész 1935- ben bevezette a bibliaolvasást. Minden este bibliamagyarázattal kezdődött, melyhez a szöveget az ifjak rendre olvasták fel. Az Egylet tagjai minden évben egy színdarabot tanulnak be, és adnak elő, vagy műsoros estélyt rendeznek pénztáruk gyarapítására. 1936- ban egy 120 kötetből álló könyvtárt szerzett be, régen érzett hiányt pótolva ezzel...."57
    1936- ban a hatóságok megszűntetik az egylet működését. Hosszú csend következik...
    Az Egylet 1995-ben alakul újra most már Az ODFIE helyi Ifjúsági Egyleteként. Hetente találkoznak a fiatalok, beszélgetnek, bálokat szerveznek, műsorokban vesznek részt, színdarabokat tanulnak és adnak elő . 1999-ben jegyzőkönyvileg is megalakul, új vezetőséggel.
    Ma , amikor a városokba elköltözött fiatalok ideje engedi, összegyűlnek az ifjak és folytatják a tevékenységet, amelyről már szóltam. Az országos ODFIE rendezvényeken szórványosan vettek részt, főleg az évi konferencián. 2000-ben, a Fiatfalván tartott színjátszó találkozón a lelkész által betanított Tomcsa Sándor: Fiú vagy leány darabjával dicséretben részesültek (IV. hely)

    b. Nőszövetség


    Szintén Ekárt Andor munkája a bizonyíték és hiteles dokumentum, amely adatokkal szolgál az első Nőszövetség megalapításához:
" 1933- ban alakult meg. E pár év alatt is számos jelét adta életrevalóságának. A templomkertet szép virágágyásokkal látta el, azokat gondozza, az Úrasztalára minden vasárnap friss virágot helyez, a jóltevők sírját rendben tartja. Alakulása óta minden esztendőben jól sikerült, kedves karácsonyfa ünnepélyt, anyák napját, gyermekelőadásokat rendezett. Bevezette a tojásgyűjtést, amelynek eredménye: egy szép gyászlobogót ajándékozott az egyházközségnek."58
    A Nőszövetséget a kommunista időben tiltották, mint egyházi mozgalmat. Helyette a tanítónő vezetésével a kollektívirodában a '70-es, '80-as években Demokrata Nők néven tartottak összejöveteleket, amelyeken előadások hangzottak el, kézimunkáztak, beszélgettek. Ennek egyházi, vallásos jellege nem volt
    Persze, ha nem is szervezeten belül, de a nők kivették részüket az egyházi tevékenységekből.

    c. Dalárda


    Ugyancsak Ekárt Andortól tudjuk, hogy létezett ilyen egyesület is:
" Mindkét egyesületnek ( a D. F. Egylet, Nőszövetség) alakulása óta, külön dalárdája van. Mindkettő vallásos ünnepélyeken , estélyeken sok kellemes percet szerzett a hallgatóságnak. " Egyesített formában 70 tagot számlált.
     Dalárda ma nem működik.

    Ez egyesületek együttesen a téli hónapok alatt minden vasárnap este vallásos estélyt tartanak. Az estélyek tartása 1909- ben kezdődött."59 Felolvasások, énekek, beszélgetések, előadások, színdarab tanulások, bibliaolvasások és bibliamagyarázat képezték a témáját.
    2000 . adventjében a lelkész és felesége vezetésével újra hetenként trtjuk a vallásos estet, aminek tartalma a réginek felel meg. Célja az információ közlés mellett a közösségtudat s öntudat fejlesztése, egymás minél inkábbi megismerése, hagyományaink ápolása, felelevenítése, egyházias gondolkozás fejlesztése. Ezt szolgálják a kötetlen beszélgetések is.



2. Az egyházközség testvérkapcsolatai

    Az egyházközségnek a húszas években testvére volt Arlington . Ez a kapcsolat azonban nem volt tartós.
    Az igazi testvéresülés 1990-ben indult meg. Csehétfalva testvére a kanadai Kelowna Unitarian Fellowship. Lelkésze Wendy McNiven, Kapcsolattartója Barbara Browman. Ez utóbbi 1993-ban Csehétfalvára látogatott. Szombatfalvi József lelkész, családja és az egész gyülekezet szeretettel fogadta.
    Az említett lelkész, egyesült államokbeli tartózkodása alatt, mivel nem kapott kanadai vizumot, az EÁ-ban találkozott a testvérgyülekezet vezetőivel.
    A kapcsolat a jelenben jól működik. Állandó levelezés és email kapcsolat van a két gyülekezet között angol nyelven, amit innen a lelkész és felesége, onnan a lelkész és a kapcsolattartó hölgy tart fenn. Ez a kapcsolat nemcsak lelki, erkölcsi, hanam anyagiakban is megmutatkozó. A kelownaiak több ízben küldtek pénzt az egyházközség anyagi terheinek könnyítésére. Ezeket főleg építésre, javításra használtuk fel.


VII. Befejezés


    Befejezésül hadd idézzek két olyan embert, akiket már nagyon sokat idéztem, de akiknek nagyon tetszett ez a kis tündértanya: Csehétfalva.
    Ha idegen olvassa ezt a dolgozatot, aki soha nem járt még ebben a faluban, talán kedvet kap, hogy ellátogasson ide, a világ végére és megismerje nemcsak egy igazi, ma oly ritkán feltalálható székely falut és környezetét, de itt még megtalálja az ősi székely lelkületet is: az egyenes, sokszor nyakasságnak minősülő konokságot, de ugyanakkor az életvidám, mindenen felülemelkedni képes csalafinta, néha sikamlós székely humort is. Hadd mutassa a faluhoz vezető útat Orbán Balázs:  " alig feltalálhatóan fekszik szép regényesen, mint a szentírási békelakok, lomberdők árnyában, zúgó patakok között..."60
    Végezetül pedig hadd álljon itt Ekárt Andor munkájából a befejezés. Ennél szebb, melegebb, és még ma is időszerű  szavakat még az sem tud mondani, aki még nála is jobban szereti ezt a darab földet, a rajta élő emberekkel együtt:
"Ez és ennyi a csehétfalvi unitárius egyházközség története. Mi, késő nemzedékek csodálkozó áhítattal állunk meg egy pillanatra a teremtő hit, az áldozatkézség erejénél, amelyből kiérzik az Úr legyen szava. Legyen és íme itt áll, virágzik, küzködik, fejlődik a maga nyomorúságaival, gondjaival, harcaival egy kicsiny unitárius, székely falu. Az idők változnak és mi is azokban. Évek, emberöltők, századok rohannak, de ránk ezeknek nemcsak a tanulsága, nemcsak anyagi javak, de kötelességek is maradtak. Nekünk kik most itt állunk, kétszeresen vigyáznunk kell, hogy az idők szele el ne oltsa annak a szent lelkesedésnek és áldozatkézségnek tüzét, mely életrehívta és megtartotta ezt az egyházat. Kérjük az Istent, hogy segítse az egyházközséget, hogy továbbra is éljen, gyarapodjék, virágozzék."61



Jegyzetek


1. l. Gaali Zoltán: A székely ősvárak története, mondája és legendája. Makkay Zoltán könyvkiadó vállalata, Bp. l.kötet 78- 79
2. Orbán Balázs: A székelyföld leírása. Európai Idő kiadó, 1991
3. Szájhagyomány
4. Jakab Elek és Dr. Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története, Bp.1901, 306 l.
5. Szentannai Mózes: Nyikómente az ezredvégen. Infopress Rt. Székelyudvarhely 1999
6. Székely Oklevéltár. Közzé tette: Demény Lajos, Pataki József. Kriterion, Bk. 1983
7. Ekárt Andor: A csehétfalvi unitárius egyházközség története. Kézirat, a csehétfalvi egyházközség levéltárában
8. Protocollum 1803, a tarcsafalvi unitárius egyházközség levéltárában
9. l. mindkettő a csehétfalvi unit. egyházközség levéltárában
10. l. Ekárt Andor i.m. 3 l.
11. Protocollum 1803, i.m. 19 l.
12. Az említett oklevél időközben elkallódott, mert 1839- ben a püspöki vizsgálat jegyzőkönyvében már nem szerepel
13. Dr. Molnár István: Helytörténeti adalékok a székelykeresztúri egyházkör eklézsiáinak ismeretéhez. Csehétfalva. In: Ker. Magv. 1994, 100 évf. 1 szám. 35.l.
14. Dr. Molnár István i.m.
15. Püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1693, 66 l.
16. Geréb Zsigmond nyugalmazott lelkész gyűjtése
17. Geréb Zsigmond uo.
18. Püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1763- 1804. l. a Csehétfalvi Unit. Egyházközség levéltárában
19. Püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1763 i.m.
20. Püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1763 i.m.
21. Püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1763 i.m.
22. l. Ekárt Andor i.m. 25 l.
23. l. Ekárt Andor i.m. 59- 60 l.
24. l. Püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1763 
25. l. Orbán Balázs i.m.
26. l. Püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1763
27. l. Ekárt Andor i.m.
28. l. Benedek Gábor: A csehétfalvi unitárius egyházközség története 1763- tól. Kézírat. A csehétfalvi unit. egyházközség levéltárában, 91 l.
29. l. részletes leírását az Ingó vagyon című fejezetben
30. l. Ekárt Andor i.m.
31. A kopjafára is és a kapura is a fát Györfi Dezső, a deszkát Szentpáli Árpád adományozta 100000 lej értékben
32. Filológiai szempontból érdekes központozás. A sorvégi elválasztó jel kettős pont l. Püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1763
33. l. Ekárt Andor i.m.
34. A székely kötött kaput a szomszédból, Bálint Alberttől hozták át.
35. l. Ekárt Andor i.m.
36. l. Ekárt Andor i.m.
37. l. Adorjáni Rudolf: A keresztúrköri egyházközségek vagyonleltára a XVIII. század utolsó harmadából. Csehétfalva. In: Ker. Magv. 1990, 96 évf. 2 szám, 97 l.
38. vö. Püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1763
39. l. Orbán Balázs i.m. 113 l.
40. l. Ekárt Andor i.m.
41. l. Ekárt Andor i.m.
42. l. Ekárt Andor i.m.
43. olvashatatlan
44. vö. Püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1763
45. vö. Ekárt Andor i.m.
46. l. Ekárt Andor i.m.
47. vö. Ekárt Andor i.m.
48. részletes leírását l. előbb az Ingatlan vagyon/ a.1. A templom című fejezetben
49. u.o. mint a 48
50. u.o. mint a 48, 49
51. leírását l. ebben a fejezetben 1926 dátum alatt
52. leírását l. ebben a fejezetben 2000  dátum alatt
53. részletes leírását l. előbb az Ingatlan vagyon/ a.1. A templom című fejezetben
54. l. Aranykönyv 1906- tól. A Csehétfalvi Unit. Egyházközség levéltárában
55. l. Aranykönyv i.m.
56. l. Ekárt Andor i.m.
57. l. Ekárt Andor i.m.
58. l.Ekárt Andor i.m.
59. l. Ekárt Andor i.m.
60. l. Orbán Balázs i.m.
61. l. Ekárt Andor i. m.



Felhasznált irodalom



1. Gaali Zoltán: A székely ősvárak története, mondája és legendája. Makkay Zoltán könyvkiadó vállalata, Bp.
2. Orbán Balázs: A székelyföld leírása. Európai Idő kiadó, 1991
3. Jakab Elek és Dr. Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye törtémete. Bp. 1901
4. Szentannai Mózes: Nyikómente az ezredvégen Infopress Rt. Székelyudvarhely 1999
5. Székely Oklevéltár. Közzétette: Demény Lajos, Pataki József,  Kriterion, Bukarest 1983
6. Ekárt Andor: A csehétfalvi unitárius egyházközség története. Kézírat
7. Dr. Molnár István: Helytörténeti adalékok a székelykeresztúri egyházkör eklézsiáinak ismeretéhez. Csehétfalva. In: Ker. Magv. 1994, 100 évf. 1 szám
8. Geréb Zsigmond nyugalmazott lelkész gyűjtése
9. Benedek Gábor: A csehétfalvi unitárius egyházközség története 1763- tól. Kézírat
10. Adorjáni Rudolf: A keresztúr- köri egyházközségek vagyonleltára a XVIII. század utolsó harmadából. Csehétfalva. In: Ker. Magv. 1990, 96 évf. 2 szám
11. Püspöki vizitációs jegyzőkönyvek
12. Esperesi vizitációs jegyzőkönyvek
13. Lelkészi jelentések
14. Közgyűlési jegyzőkönyvek
15. Keblitanácsi jegyzőkönyvek
16. Egyházközségi Aranykönyvek
17. Egyházközségi Leltárkönyvek
18. Egyházközségi Pénztárnaplók
19. Elérhető okiratok, levelek



Tartalomjegyzék


I. 1. Bevezetés............................................................................................1. old.
   2. A faluról általában................................................................................1
II. Az egyházközség
    1. Az egyházközség kezdetei...................................................................2
    2. Leányegyházközségből anyaegyházközség- önállósulás........................2
III. Hívek és lelkészek................................................................................3
    1. A lélekszám alakulása.........................................................................3
    2. Az egyházközség lelkészei...................................................................3
IV. Az iskola...............................................................................................4
    1. Története.............................................................................................4
    2. Mesterek, kántortanítók, kántorok.......................................................5
        a. Mesterek, kántortanítók...................................................................5
        b. Énekvezérek....................................................................................7
V. Az egyházközség vagyona.......................................................................7
    A. Gondnokok........................................................................................7
    B. Ingatlan vagyon..................................................................................10
        1.Belsőségek..................................................................................... 10
            a. A templom..................................................................................10
            a.1. A torony..................................................................................15
            a.2. A kerítés..................................................................................15
            b. A lelkészi lakás és melléképületei................................................17
            c. Mesteri/ kántori lakás és melléképületei.......................................19
        2. Külsőségek....................................................................................19
        3. A temető........................................................................................20
    C. Ingó vagyon.......................................................................................20
        1. A harangok története......................................................................20
        2. Az orgona története........................................................................21
        3. Az Úrasztala...................................................................................22
        4. Kegyszerek....................................................................................22
            a. Edények.....................................................................................22
            b. Terítők, abroszok, szőnyegek.....................................................24
                b.1. Terítők, abroszok................................................................24
                b.2. Szőnyegek..........................................................................26
            c. Egyebek
                c.1. Vázák, edények..................................................................26
                c.2. Ülőpárna.............................................................................27
                c.3. Zászlók...............................................................................27
                c.4. Gyászfelszerelés..................................................................27
        D. Alapok.........................................................................................27
VI. Az egyházközség 20. századi mozgalma...............................................29
    1. Egyletek............................................................................................29
    2. Az egyházközség testvérkapcsolatai...................................................31
VII. Befejezés...........................................................................................31
Jegyzetek..................................................................................................33
Felhasznált irodalom..................................................................................35


látnivalók, érdekességek
¤
Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgárai
¤
Orbán Balázs Honismereti Emléktúra
¤
Szekértúra
¤
második
Szekértúra

¤
harmadik
Szekértúra

¤
negyedik
Szekértúra

¤
ötödik
Szekértúra

¤
hatodik
Szekértúra